dingln

1. Kuvvetsiz, zayıf yorgun (Af. Isp. Erd. Dz. Av. iz. Mn. Ba. Ckl. Kü. Es. Ky. Kn. Ada. Ant. Mğ.) 2. Durgun, sessiz düşünceli (Af. Isp. Brd. Dz. Kn. Kü. Mg.)